Naptár

Október 2017

Duminica Luni Marti Miercuri Joi Vineri Sambata
01 02 03 04 05 06 07
08 09 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31

KÉPGALÉRIA

  1. Csiky-napi  rendezvénysorozat Csiky-napi rendezvénysorozat Péntek, 11 December, 2015
  2. Arad megyei általános iskolák minifoci bajnoksága Arad megyei általános iskolák minifoci bajnoksága Szerda, 18 November, 2015
  3. Október 6. Megemlékezés Október 6. Megemlékezés Péntek, 09 Október, 2015

SZOBOR TÖRTÉNELEM

Az aradi tizenhárom emlékezete és a Szabadság-szobor története

Az 1849. október hatodikát követő éveket a konok hallgatás, az abszolutizmus nyomasztó csendje jellemezte. Tíz év kellet ahhoz, hogy a Bach-korszakot követően, 1861-ben meginduljon a gyűjtés a forradalom vértanúinak emlékére emelendő emlékmű érdekében.

Nemcsak magyarok adakoztak, s ennek eredményeként 1874-ben a vár közelében, ahol tévesen a bitófák helyét lenni vélték, egy kőoszlopot helyeztek el. Olyan adatok is vannak, hogy Pászthy Mihály, egykori honvédfőhadnagy már 1869 október 6-án egy kisebb emlékkövet helyezett el, amelyre mindössze ennyit vésett: 1849. október 6. 1881-ben, szintén közadakozásból, a korábbi egyszerű emlékkövet, egy kőhalomra helyezett márvány obeliszkkel váltották fel, s ez jelenleg is ott áll. Azonban ekkor már egy nagyszabású szoborcsoport felállítására is gondoltak. A szoborbizottság, Környey János képviselő és az Alföld napilap javaslatára, már 1867. június másodikán megalakult Atzél Péter polgármester elnökletével. A közben főispánná választott Atzél Péter 1876. június 14-én újjászervezte a szoborbizottságot s 1877 . január 27-én 100 000 forintos pályázatot hirdetett meg azzal a megjegyzéssel, hogy az emlékmű megvalósítására akkor fog sor kerülni, ha az alaptőke eléri ezt az összeget.

A bizottság 1878. december 21-én hozta meg a döntését: az első díjjal s a megbízással járó 250 aranyat Huszár Adolfnak ítélték. Feszl László pályaművét ítélték a második legjobbnak, ezért 150 arany járt, a 100 aranyat jelentő harmadik hely Feszler Leó és Eisenzopf Ferenc közösen benyújtott pályaművének jutott.

Ezt követően Huszár már 1879. március 4-én benyújtotta 93 980 forint értékű költségvetés tervezetét. Huszár 1883. december 29-én megköti a szerződést, melynek értelmében az emlékműnek 1888. szeptember végére kell elkészülnie.

Ezt követően az alsólendvai születésű Zala György vállalta el a szobor kivitelezését, aki azonban a Huszár-féle elképzelést alkotó módon kezelte. Már 1885. októberében hozzákezd az "Ébredő Szabadság" mintázásához.

Az "Ébredő Szabadságot" Zala, a belga kormány költségén, kiállította Brüsszelben a nemzetközi műemlékkiállításon s ott meglehetős elismerésben részesült. Rövid párizsi tanulmányok után Zala hozzákezd két másik csoport: "a "Harckészség" és az "Áldozatkészség" mintázásához.

1887. júliusában a két alkotást a szobor-bizottság nagy megelégedéssel vette át, miközben a Képzőművészeti Társaság őszi tárlatán kiállításra került az "Ébredő Szabadság" és a "Harckészség", s ez utóbbiért Zala megkapta a Trefort aranyérmet, amelyet akkor másodjára adtak ki.

A mellékcsoportok elkészültével természetesen az is kiderült, hogy ezek nincsenek összhangban a Huszár-féle Hungáriával. A bizottság úgy ítélte, a főalakot teljesen új módon kell megformálni, mire Zala díjtalanul vállalta ezt a munkát. Ekkoriban már a "Haldokló harcos" alakján dolgozott. Zala nőalakja tekintetével az eget keresi, míg karjával emeli a roskadozó harcost. Melléhez harci zászlót szorít, ezen a következő jelmondat áll: "Ha Isten velünk, ki ellenünk." Ezt a mellékcsoportot 1888. májusában adták át az ércöntőnek.

A főalak, a hazát jelképező Hungária, mintázását 1888. októberében kezdte el Zala s a következő év májusában már be is fejezte. Az "új" Hungáriája magasan emeli föl tölgy- és babérkoszorút tartó jobbkezét, s egy boldogabb jövő reményének nyugodt kifejezésével tekint a tizenháromra. Baljával egy kardra támaszkodik éspedig Szent István azon kardjának az utánzatára, amelyet Ipolyi Arnold "Magyar Korona" című munkája valóban az első királyénak mond. Fején Mátyás híres Fekete Seregének sisakja, a Nemzeti Múzeumban őrzött példány után. A sisakot, Hungária fejedelmi méltóságának jelképéül, korona veszi körül éspedig annak a mintájára készült korona, amely Szent Margité, IV. Béla király leányáé volt s a Margit-szigeti romok körüli ásatások alkalmával került elő, s a Nemzeti Múzeumban található. A sisak alól, jobbról és balról egy-egy hajfonat csüng előre, a testet sodrony páncéling borítja, a hímzett lovagruha gazdagon díszített magyaros motívumokkal. Szent István kardjára támaszkodó bal karjáról a Mátyás királynak tulajdonított pajzs csüng, melynek eredetije Párizsban, utánzata pedig a Nemzeti Múzeumban található. A pajzson a gót betűs felirat: " Arma dei Penitix Maria interpella pro rege Matthia". Jobb vállán Árpádra emlékeztető párducbőr csüng alá. Egész megjelenésén kerub-szerű fönség ömlik el, s hogy karcsúsága mellett ne tűnjék nagyon vékonynak, a pajzs és párducbőr jobbról és balról úgy vannak elhelyezve, hogy a szemlélőre lecsüngő szárnyak benyomását tegyék.


125 éves az Aradi Szabadság Szobor !

  1. CCJA
  2. RMDSZ
  3. COMMUNITAS
  4. BETHLEN GABOR